Az Integratív Diszlexia-terápia
Az Integratív Diszlexia-terápia Program két korosztály számára készült: második-harmadik-negyedik osztályos kicsiknek, ill. ötödik osztálytól felfelé bárkinek. A kicsik csoportjához egyéni elbírálás alapján nagycsoportos óvodások és első osztályos gyerekek is csatlakozhatnak, a nagyok között pedig felnőtteket is szeretettel látunk.
Kisebbeknek
A fiatalabb korosztály olvasási készségének fejlesztését hallás útján feldolgozott mesével, és a meséhez kapcsolódó nagymozgásos gyakorlatok tanításával támogatjuk.
Ebben a fejlesztési szakaszban a gyerekekkel feldolgozzuk az ábécé valamennyi betűjét úgy, hogy azokat a klakkszikus balettból átvett, de leegyszerűsített gyakorlatok segítségével az egész testükkel megformálják. Ennek következtében fejlődik a testtudatosságuk, a proprioceptív érzékelésük (a különböző testrészek testhez viszonyított érzékelése), az egyensúlyuk, a nagymozgás-koordinációjuk, a téri tájékozódásuk és az irányfelismerési képességük, a vizuális és a transzformációs észlelésük (utóbbi a hangok és a nekik megfelelő látott alakok/betűk összekapcsolási képességét jelenti). Ezek mind szükséges és elengedhetetlen feltételei az olvasás és írás zökkenőmentes elsajátításának, illetve későbbi készségszintű használatának. A diszlexiás gyerekek fejlődő idegrendszerét a mozgáson keresztül igyekszünk a helyes útra irányítani: a betűk alakjáról készült testi lenyomatok belső képét, érzetét rögzítjük bennük, hogy aztán később, a nagymozgások térbeli stabilizálódása után mindezeket az elemeket a síkba és a finommotorikumba (tehát kézmozdulatokba) is át tudjuk ültetni.
A betűkkel való foglalkozások sorrendje a tízujjas vakírás, más néven elektronikus írástechnika (röviden: gépírás) betűtanítási sorrendjét követi, így - ha szeretnék - a gyerekek könnyen be tudnak majd kapcsolódni a program második szakaszába is, ahová az idősebb korosztályt várjuk.
Gyakori kérdések:
- Fontos-e, hogy balettos alkattal rendelkezzen a gyermek?
Nem, sőt, hajlékonynak sem kell hozzá lenni. Nagyon egyszerű kar-, láb- és testmozdulatokkal dolgozunk.
- Kisfiúk is jelentkezhetnek?
Természetesen. Egyébként a balett nagyon szép izomzatot alakít ki, ami igazán férfias érték.
- Ez akkor balettoktatás?
Nem, de a klasszikus balett alapgyakorlataival dolgozunk, s jó alapot, illetve kedvet teremthet a gyerekeknek a későbbi balett-tanuláshoz.
Ilyen és hasonló feladatokat végzünk:
Nagyobbaknak
Az idősebb korosztály számára kidolgozott módszerünk az alsósok programjának elvégzése nélkül, önmagában is igénybe vehető.
A nagyobbakkal már a mesés kerettörténet mellőzésével, de a balettelemek bizonyos mértékű megismertetésére továbbra is építve a számítógép billentyűzetén folytatjuk a fejlesztő munkát. Minden foglalkozáson saját testérzetbe dolgozzuk az egyes betűk formáját, majd a számítógép billentyűzetén mindig az éppen tanult betűre fókuszálva betűkapcsolási gyakorlatokkal rögzítjük az új (pontosabban régi-új) ismeretet. A számítógépen ütemre, hangosan betűzve írunk, támogatva ezzel a diszlexiás gyerekek gyengébben működő (esetleg hiányzó), pedig igen fontos részképességének, fonológiai tudatosságának a fejlesztését. A gyerekek megtanulják a tapintásra és a térérzékelésre támaszkodva az egyes betűk elhelyezkedését a számítógép billentyűzetén, így tekintetükkel írás közben a másolandó szöveget követhetik, nem kell a kezüket nézniük. Látom-hallom-mondom-tapintom-csinálom... típusú, sok érzékszerv bevonásával történő idegrendszeri stimuláció zajlik a minél pontosabb és tartósabb bevésődés érdekében.
Ismert, hogy a diszlexiás gyerekeknek gyakran az írás is nehezebben megy. A folyóírásuk gyakorta inkább a nyomtatott kisbetűk formáját veszi fel. Az elektronikus írástechnika elsajátítása számukra kivételes előnyt jelenthet, lehetővé teszi, hogy a tanórákon történő jegyzetelés során ne maradjanak le a társaiktól csak azért, mert ők lassabbak - inkább gyorsabbá is válhatnak a többieknél. A sajátos nevelési igényű gyermekek számára a számítógépes jegyzetelés, illetőleg a dolgozatok számítógépen történő elkészítése törvényileg is megengedett. Manapság pedig, amikor a számítógépek nélkül szinte elképzelhetetlen már a munka világában megállni a helyünket, a tízujjas vakírás technikájának birtoklása egyébként is igazi kincsnek számít.
Rövid bepillantás az egyik kezdő diszgráfiás tanulóm munkájába:
A kép forrása: https://hu.pinterest.com/pin/997406648698253841/
Új programunk:
A szövegértés fejlesztése
Egyre gyakrabban keresnek meg a szülők azzal a problémával, hogy gyermeküknek szövegértési gondjai vannak. Nem is (feltétlenül) az olvasás okoz számukra nehézséget, hanem a szövegértés. Teljesen valós jelenség ugyanis az, hogy valaki folyékonyan olvas, de nem érti, hogy mit. Ez azt jelenti, hogy a feldolgozás észlelési (percepciós) szintjéig eljutott, onnan tovább (a jelentéstani és mondattani összefüggések dekódolásáig) azonban már nem. Ilyen esetben természetesen nem a fonológiai tudatosság fejlesztésével kell foglalkoznunk, hanem célzottan a szövegértés fejlesztésével. És ez rendkívül fontos dolog, ugyanis nem túlzó kijelenteni, hogy a szövegértés, azaz a jelentés azonosítása, a lényeg, az összefüggések meglátása (és mindezek alapján a helyes következtetések levonása) az élet előmenetelének, a társadalmi boldogulásnak, sikerességnek a záloga.
A kutatások szerint a diszlexiás gyermekek már hallás után is másképp dolgozzák fel a szövegeket, mint tipikus fejlődésű társaik (Gráczi, 2007). Nehezebb számukra a részletek felidézése. Mondatértésük jobb, mint a szövegértésük. A pszicholingvisztikai vizsgálatok tipikus fejlődésű gyerekek esetében is azt mutatják, hogy az alsó tagozatosok számára az idői egymásutániság, az ok-okozati összefüggések, az irányok, továbbá a tagadás azonosítása okozza a legnagyobb problémát (Markó, 2007). Ismert, hogy a diszlexiás gyerekek is gyakran küzdenek a téri és az időbeli tájékozódás, a szerialitás (sorrendiség) zavaraival, nem jól értelmezik az ok és okozati összefüggéseket (amelyben nagy szerepük van a toldalékok helyes azonosításának).
Miért nem értik a gyerekek, amit (sokszor folyékonyan) olvasnak? Gyakran azért, mert nincs megfelelő szókincsük. Vagy azért, mert csak az egyszerűbb mondatszerkezeteket ismerik.
Hogyan segíthetünk nekik?
Fontos tudnunk, hogy ahhoz, hogy valaki az olvasott szöveget megértse, először a hangzó beszédet kell gond nélkül értenie, értelmeznie. Ezért a szövegértés fejlesztését mindenképp a beszélt nyelv területén kell kezdeni (Imre, 2007). Sőt, mi több, a szövegértés a szövegalkotás képességével együtt fejlődik, attól elválaszthatatlan, tehát a célzott személyes beszélgetések a fejlesztés szempontjából elengedhetetlenek.
Ilyen célzott, tematikus beszélgetéseken alapuló szövegértés-fejlesztő foglalkozásokat tartok kisebb és nagyobb gyerekekből (vagy akár fiatal felnőttekből) álló kiscsoportoknak (max. 5 fő), melynek során felhasználom meseterápiás ismereteimet is, hogy a nyelvi készségekkel párhuzamosan a gyerekek ön- és emberismerete is gyarapodhasson, könnyebb legyen számukra a társas beilleszkedés, jobban megtalálják a helyüket a világban. A foglalkozásokból most sem maradhat ki a klasszikus balett, melynek világába végre a nagyobbak is bepillanthatnak.
Hivatkozott irodalom:
Gráczi Tekla Etelka (2007): Diszlexiás és tipikus fejlődésű gyermekek beszédfeldolgozásának vizsgálata.
Imre Angéla (2007): A beszédmegértés és az olvasás összefüggése.
Markó Alexandra (2007): A mondat- és szövegértés jellemzői és összefüggése 6-9 éves korban. In: Gósy Mária (szerk.): Beszédészlelési és beszédmegértési zavarok az anyanyelv-elsajátításban. Nikol Kkt., Budapest.