Új programunk:

A szövegértés fejlesztése

Egyre gyakrabban keresnek meg a szülők azzal a problémával, hogy gyermeküknek szövegértési gondjai vannak. Nem is (feltétlenül) az olvasás okoz számukra nehézséget, hanem a szövegértés. Teljesen valós jelenség ugyanis az, hogy valaki folyékonyan olvas, de nem érti, hogy mit. Ez azt jelenti, hogy a feldolgozás észlelési (percepciós) szintjéig eljutott, onnan tovább (a jelentéstani és mondattani összefüggések dekódolásáig) azonban már nem. Ilyen esetben természetesen nem a fonológiai tudatosság fejlesztésével kell foglalkoznunk, hanem célzottan a szövegértés fejlesztésével. És ez rendkívül fontos dolog, ugyanis nem túlzó kijelenteni, hogy a szövegértés, azaz a jelentés azonosítása, a lényeg, az összefüggések meglátása (és mindezek alapján a helyes következtetések levonása) az élet előmenetelének, a társadalmi boldogulásnak, sikerességnek a záloga.

A kutatások szerint a diszlexiás gyermekek már hallás után is másképp dolgozzák fel a szövegeket, mint tipikus fejlődésű társaik (Gráczi, 2007). Nehezebb számukra a részletek felidézése. Mondatértésük jobb, mint a szövegértésük. A pszicholingvisztikai vizsgálatok tipikus fejlődésű gyerekek esetében is azt mutatják, hogy az alsó tagozatosok számára az idői egymásutániság, az ok-okozati összefüggések, az irányok, továbbá a tagadás azonosítása okozza a legnagyobb problémát (Markó, 2007). Ismert, hogy a diszlexiás gyerekek is gyakran küzdenek a téri és az időbeli tájékozódás, a szerialitás (sorrendiség) zavaraival, nem jól értelmezik az ok és okozati összefüggéseket (amelyben nagy szerepük van a toldalékok helyes azonosításának).

Miért nem értik a gyerekek, amit (sokszor folyékonyan) olvasnak? Gyakran azért, mert nincs megfelelő szókincsük. Vagy azért, mert csak az egyszerűbb mondatszerkezeteket ismerik.

Hogyan segíthetünk nekik?

Fontos tudnunk, hogy ahhoz, hogy valaki az olvasott szöveget megértse, először a hangzó beszédet kell gond nélkül értenie, értelmeznie. Ezért a szövegértés fejlesztését mindenképp a beszélt nyelv területén kell kezdeni (Imre, 2007). Sőt, mi több, a szövegértés a szövegalkotás képességével együtt fejlődik, attól elválaszthatatlan, tehát a célzott személyes beszélgetések a fejlesztés szempontjából elengedhetetlenek.

Ilyen célzott, tematikus beszélgetéseken alapuló szövegértés-fejlesztő foglalkozásokat tartok kisebb és nagyobb gyerekekből (vagy akár fiatal felnőttekből) álló kiscsoportoknak (max. 5 fő), melynek során felhasználom meseterápiás ismereteimet is, hogy a nyelvi készségekkel párhuzamosan a gyerekek ön- és emberismerete is gyarapodhasson, könnyebb legyen számukra a társas beilleszkedés, jobban megtalálják a helyüket a világban. A foglalkozásokból most sem maradhat ki a klasszikus balett, melynek világába végre a nagyobbak is bepillanthatnak.

Hivatkozott irodalom:

Gráczi Tekla Etelka (2007): Diszlexiás és tipikus fejlődésű gyermekek beszédfeldolgozásának vizsgálata.

Imre Angéla (2007): A beszédmegértés és az olvasás összefüggése.

Markó Alexandra (2007): A mondat- és szövegértés jellemzői és összefüggése 6-9 éves korban. In: Gósy Mária (szerk.): Beszédészlelési és beszédmegértési zavarok az anyanyelv-elsajátításban. Nikol Kkt., Budapest.

A fenti kép forrása: https://hu.pinterest.com/pin/997406648698253841/